Hova tűnt Damon Hill?

Ez a poszt nem jöhetett volna létre, ha még mindig a rákos fejléc lenne a blog tetején. Köszönet érte a reklamáló olvasóknak. (kb. 2 :)))

Az úgy volt, hogy a rákocskák vígan úszkáltak a patakban, Csíkban persze, erre jöttünk mi Zitával és a gyerekekkel, és kifogtuk őket. Aznap nem volt nagy mozgás, sajnos hűvös volt. Voltak napok, mikor száznál több rákot fogtak, elképesztő.

Van egy trükk, hogy kell őket fogni, szalonnával, de a májat jobban szeretik.

Mikor visszaérkeztünk a rákokkal a faluba, kedves Zita már főzte is (persze az édesanyja, mire mentünk hozzájuk, már sütötte a kürtőskalácsot a szomszédasszonnyal.... ó be jó volt)

Vízforralás, kicsi fűszer, és zsupsz!

Azért előtte a gyerekek még megversenyeztették őket a konyhaasztalon :)

A végeredmény nagyon vörös és nagyon finom rákcsemege volt, szétmarcangoltuk azt a pár darabot. A vadászat volt mégis a legizgalmasabb.

Na ki veszi észre a lenti fotón, milyen sportot űzünk? :)