Múlt héten csináltam magamnak elfoglaltságot hétfőtől csütörtökig minden délelőttre. Nem gondolkodtam nagyon előre, így este csak kétszer főztem, a többi napon az volt az ebéd a gyerekeknek, amit maguk készítettek. Hétfőn kapásból csináltak a lányok egy rakott krumplit. Most sem a krumplit, sem a tojást nem főztem meg, mint előző esetben, így magukra voltak utalva. Csodás rakott krumplit ebédeltem! Második napon reggel betettem a sütőzacskóba egy nagy darab fűszeres tarját meg mellé pár szelet fűszerezett sertéscombot, és azt mondtam, hogy másfél óra múlva zárják el, és amikor ebédidő van, akkor az este készített krumplisalátával egyék meg. A tarja csodálatosan pirosra sült, nem égett meg, nem kellett vele foglalkozni, nem kellett locsolgatni, gyakorlatilag semmit sem kellett vele csinálni, csak megsütni benne az ételt! Hogy ez mekkora találmány!!!
Apám elmesélte, hogy egyszer rég, még a nyolcvanas években hozott az NSZK-ból anyámnak sütőzacskót (menő gyerekkorom lehetett, apám dunai hajóskapitány volt, így dőzsöltem a Donald rágóban és a Tobleronéban - csak pont ő hiányzott az élvezethez úgy harminc-egynéhány évig), és már akkor is odavolt, milyen jó dolog ez, de mivel a hagyományos magyar étrendben abban az időben kevés egyben sütött dolog volt, így feledésbe merült. A mi családunkban legalábbis nem voltak ilyen étkek, túlságosan változatos sem volt, igaz, pár év múlva az egész átcsapott vad reformorgiába, amikor algát ettünk meg hasonló ázsiaiaknak való vackokat (megjegyzem, az alga még nem is volt olyan rossz). Az ázsiai konyhát egyébként nagyon szeretem, főleg az igazi kínait és a thait, a japánt viszont nem ismerem eléggé, annyit tudok, hogy a ramen egy csodálatos dolog, biztosan bírnám a többit is.
Vissza a sütőzacskóhoz: már régóta ismerem, de csak néha sütök benne, pedig sokkal többször kéne, főleg, ha az ember nem ér rá pepecselni a konyhában. Jamie Olivernek a műsorából tanultam egy pár alufóliába csomagolt egytálételeket, szerintem azokat simán el lehetne sütőzacskóban is készíteni. Sütöttem már egyben csirkét, nagy darab sertéscombot, tényleg nagy volt, és csodásan omlós lett, a héja piros és ropogós, pont olyan, amilyennek lennie kell. Zöldséggel, körettel együtt simán belefér. Csak ajánlani tudom. Nem kapok pénzt a zacskócégtől :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése