Lehetőségem nyílt kemencében kenyeret sütni az új kenyér ünnepére. Megadtam a módját: egy hétig dédelgettem a kovászt hozzá, hogy csak az legyen benne, a végeredmény három nagy darab kenyér és 6 erdélyi túrós lepény lett. Utóbbit Székelyföldön sütik ünnepi alkalmakkor. először Bori néni lepényéből ettem életemben, aki Nagykenden sütötte kemencében, úgy szerettem... jaj erről jut eszembe, hogy hát biztos ő is szeretett, mert kaptam tőle egy csodás kabátkát, amit még a nagynénje varrt _kézzel_, csodálatos darab, viselet. Egyszer felvettem egy állásinterjúra, szépen felöltöztem, mentem a kabátkámban. Valami marha flancos helyen akartam dolgozni, azóta sem értem, hogy is gondolhattam komolyan... a lényeg, hogy levettem a kabátot, és egy nő elkérte, akassza fel a fogasra. Megfogta két ujjal, mintha valami büdös rongy lenne, és úgy vitte a ruhatárba. Kénytelen voltam rászólni, hogy "Több tiszteletet a száz éves kabátomnak, ha lenne szíves". Na ki tippel arra, hogy felvettek? :-)
Az egész kemencés projekt nagyon tanulságos volt, legközelebb másképp kell csinálni néhány dolgot, de alapvetően jól végeztük a dolgunkat, köszönet Krisztának és Bandinak, meg a Nagyinak is.
Képek következnek:
 |
| Na olyat nem iszunk... |
 |
| Kemence kívülről |
 |
| Before |
 |
| Kíváncsiskodás |
 |
| Na jó, most már visszateszem... |
 |
| After |
 |
| Teknők |
 |
| Eközben Bátor is jól érezte magát |
 |
| Lepény a lyukon át |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése