Alig vártam, hogy kész legyen a felső szint, aztán a férjem beköltözött a kicsi leendő fürdőszobába. Még csak fehér falak vannak, meg a víz-, csatornacsonk, egyébként úgy néz ki, mint egy kis szoba.
Aztán, alig vártam, hogy kész legyen a garázs, mert ott neki műhelye lesz, ahová végre lehurcolkodott a kicsi szobácskából.
Akkor jött el az én időm. Mondtam, nem kell még a fürdőszoba, én kérem, kell nekem irodának!
És eljött a nagy nap, bevágtunk egy darab padlószőnyeget, ettől nagyon irodás lett, aztán egyedül behurcoltam az összes hozzávalót: íróasztal (kisebb sérüléssel megúszta), polcok, szekrénykék, majd jöttek az eszközök: nyomtató, számítógép, kislámpa. Végül az iratok.
Most már nagyon boldog vagyok, hogy egy csomót könyvelhetek. :-)
pedig olyan romantikus volt az az klasszikus eklektika ahogy a modern szerszámhegyek ott elfértek! Mégis még én is megtaláltam, ha kértem valamit...
VálaszTörlésMost is romantikus, ha átjössz meglátod. még sokkal romantikusabb :)
VálaszTörléshát ha számlatömbhalmok mögött lemenő lámpafény irattömbhegyek ormain csillogó tűzőgépeken törik meg...
VálaszTörlésAkkor mondjuk úgy, hogy bizgerálja a papírfóbiámat