Mostan színes tintákról álmodom

Előzmények: 1. nap, 2. nap, 3. nap.

Tegnap végre megingott a hitem. Tartottam  magam egészen eddig, hogy ez majd biztos milyen jó lesz, van ennek értelme, jó ezt csinálni. De, bevallom, azon kívül, hogy meg tudom csinálni, ha akarom, semmi hasznát nem láttam a dolognak.  Nyilván ez  volt a cél: bebizonyítani, hogy nem vagyok egy selejt, a megoldás a semmi, és ez a lényege.
Mondom anyámnak ma reggel, hogy fáj mindenem, állkapcsom, izületeim, nincs erőm, fázom, álmos vagyok. Azt mondja erre, pedig ha tovább csinálnám (még 3-4 napig), fájnának a nyirokcsomóim is.. ÉS AZ JÓ LENNE????

Tegnapi meditálásom alkalmával (délután muszáj volt ledőlnöm) azon gondolkodtam, hogy aki nem tud vagy nem szeret főzni, annak nyilván nem olyan megerőltető, ha kihagy egy menzai kelkáposzta főzeléket, vagy nem fog pizzát rendelni. De nekem ez egy akkora megterhelés, hogy el sem lehet képzelni! Nem akarok felvágni, de hogy lehet úgy vaddisznómájkrémet csinálni, hogy nem tudom megkóstolni? Este kérdeztem is a barátnőmet, hogy naaa, milyen a májkrém? Azt mondja, szenzációs, de el van sózva. Basszus!

Az hagyján, hogy főzni nehéz így, de egész este néztem, ahogy a vendégek tolják magukba. Megcsináltam a csodálatos kencéket: sültpaprika krém (4 kápia sütőben 200°C-on fekete héjúra sütve, kivéve műanyag dobozba tenni kb. 10 percre, mert akkor leválik a héja, akkor azt lehúzni, összenyomkodni vagy turmixolni, hozzá bors, feta, 2 marék darált dió, pici citromlé), cottage cheese-répa krém, májkrém. Megsütöttem a grissiniket és a pitákat. Főztem vaníliasodót, amibe 4 tojássárga kellett, úgyhogy sütöttem egy kakaós pavlovát (Bátor mondta, hogy pap lova), ne vesszen n kárba a tojásfehérje, aztán a sodóval nyakon öntöttem és feltálaltam. Még így visszagondolva is összefut a nyál a számban, egyszerűen nem bírom tovább.

A másik, amin elmélkedtem, hogy nem jó az embernek főtt étel nélkül. Mikor Erdélybe utazunk, nagyon szenvedek az egész napi szendvicsezés utóhatásaitól, nem bírom, ha nincs meleg étel a gyomromban, kell az. Tojásról álmodozom, tejről meg tésztáról.
A sportolás viccesen alakult, az öt napból háromban volt sport, két spinning és egy dagonyás nordic walking az erdőben. Először azt hittem, ezek miatt fájnak a lábaim (is), de tudjuk már, hogy ez normális jelenség.
Holnap összegzek.